|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 9 találat | lapozás: 1-9 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Márk József 1995. április 16.P. Réthy Apollinár ferences pap összegyűjtötte és kiadta a régi búcsús imádságokat, ősi Mária-énekeket Csíksomlyói kalauz címen. Az első kiadás 1924-ben hagyta el a nyomdát, majd újabbak követték. A hetedik kiadás márciustól áll az érdeklődők rendelkezésére /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995/, átdolgozott, bővített kiadás. Átdolgozták: P. Márk József ferences szerzetes és Borsofi László, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium tanára. /Kistestvér (Csíksomlyó), ápr. 16., VII. évf. 6. sz./2001. augusztus 5.Megjelent Bartalis János jelenleg dévai templomigazgató, történész könyve Halálra ítélve főcím alatt az erdélyi ferencesek története 1949-1989-ig. A könyv forrásjellegű. Az itt összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni majd a ferences provincia történelmének újabb fejezetét. A könyv szerkesztője és egyben írója tizenkét ferences kéziratos visszaemlékezését - P. Balázs Aba, fr. Bálint Rókus, P. Bartók Albert, P. Benedek Domokos, P. Bíró Antal, P. Daczó Lukács, fr. Daian Szabin, P. Ferencz Ervin, P. Kádár István, P. Márk József, P. Pap Leonárd, P. Szalontai Barnabás, - valamint dr. P. Bálint Szálvátor és dr. Boros Domokos P. Fortunát kéziratait, P. Puni Emil jezsuita ex-provinciális szóbeli vallomását és saját élményeit használta fel forrásként. A könyvet a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány (felelős kiadó Böjte Csaba OFM) adta ki. /Fodor György: Új egyházi kiadvány. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./2003. május 26.Márton Zoltán Kolozsvárról elszármazott fotóművész 1994 és 2000 között hat alkalommal vett részt a csíksomlyói búcsún, ahol felvételeken örökítette meg a búcsú minden mozzanatát: a napfelkeltét a helyszínen, a kegytemplomi várakozást és áhítatot, a felvonulást a keresztúton, a szentmisét, a levonulást, a passiójátékot. Gyűjteménye megjelent A búcsú - Pünkösd Csíksomlyón /Idea DesignPrint Kiadó/ címmel. A kiadvány bevezetőjében a csíksomlyói ferences testvérek nevében P. Márk József OFM méltatja a közel ötszáz esztendős hagyományra visszatekintő, minden pünkösdkor százezreket mozgósító magyar keresztény ünnepi esemény jelentését és jelentőségét. Márton Zoltán fotókötete a budapesti ünnepi könyvhéten jelenik meg. Kolozsvári bemutatója máj. 27-én lesz a Gaudeamus könyvesboltban. A kötetet Jakab Gábor plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője és Feleki Károly, a Képzőművészeti Egyetem fotótagozatának tanszékvezető tanára mutatja be. /Ö. I. B.: A csíksomlyói búcsú - képekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/2005. november 15.Egy ferences szerzetesnek állít emléket halálának (2004. október 25.) első évfordulóján a Szent István királyról elnevezett Ferences Rendtartomány kiadványa, az Albert atya című emlékfüzet, Bartalis János OFM szerkesztésében. Erdély szerte jól ismert, szónoki tehetségéért megszeretetett szerzetes volt. A könyvecskében többen emlékezésnek munkásságára (Bogdánffy Álmos, P. Lukács OFM, P. Márk József OFM, Gergely István esperes, dr. Jakubinyi György érsek, P. Benedek Domokos OFM, Potyó Ferenc érseki helynök, P. Lackó Anaklét OFM), de még nagyon sokat írhatnánk Albert atyáról. Jakubinyi érsek mondta: Albert atya „Szent Ferenc székely kiadásban”. /Borsodi László: Albert atya. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./2006. július 8.Negyed századdal ezelőtt Kisboldogasszony tiszteletére felépült 1981-ben Tusnádfürdőn a templom, alatta az új plébániával, az erdélyi magyarság legnehezebb korszakában, a hírhedt Ceausescu-korszakban. Ma már kevesen tudják, hogy azokban a nehéz években ez az épülő templom volt az erdélyi magyar ellenállás kézzelfogható bizonyítéka. A bukaresti ateista-kommunista vezetőség tervbe vette a magyar falvak lerombolását, a nép szétszóratását. Erdélyben magyar templomot tilos volt építeni, ez csak a görögkeletieknek volt a kiváltsága. Ez is eszköz volt a vallásos magyarság lelki megtörésére, amelynek egyetlen mentsvára volt azokban az évtizedekben Isten után temploma és anyanyelvű liturgiája. Az emlékező Márk József ferences szerzetes szemtanúja volt Écsy János tartományfőnökkel az akkori fiatal templomépítő Incze Dénes plébános harcának, bátor kiállásának. Ha nem ő lett volna Tusnádfürdő papja, ott ma sem új templom, sem új plébánia nem volna. Az építkezést háromszor letiltották, sokszor megbüntették. A torony is csak tíz év múlva épülhetett fel. A plébános töretlen hite, az őt megvédő dr. Jakab Antal püspök, valamint a tusnádfürdői hívek segítségével felépült az új templom. A templom építését akkor csak a gyimesbükki templom előzte meg. A sepsiszentgyörgyi is csak évekkel később épült. Incze Dénest Amerikába is, Nyugat-Európába is hívták plébánosnak. Nem volt szíve elhagyni Erdélyt és székely népét. Nyugati ismerősei jelentősen támogatták valutával. Ez is mind beleépült új templomba. Incze Dénes idén lett 60 éves, 2000-től megroppant egészséggel vezeti plébániáját Tusnádfürdőn, ahol hatféle vallásfelekezet van. Kilenc éve szerkeszti és kiadja a Krisztus Világossága családi lelkiségi folyóiratot, amelyet ő álmodott meg, a templomépítés után. Mindmáig keresett a négykötetes Szentek élete is, amelyet Erdélyben először ő állított össze. Kitűnő kortörténetet foglal magában a Tusnádfürdői új templom története című kis kiadvány. Hézagpótló volt az Erdély katolikus nagyjai bővített kiadása is. Kiadás előtt áll a háromkötetes Vasárnap – ünnepnapi szentbeszédek is, amely – paptestvérek kérésére készült. A templom 25 éves jubileumát július 9-én ünneplik Tusnádfürdőn, hálaadó szentmisével, melyet Jakubinyi György érsekkel együtt a Vatikánból érkező dr. Ternyák Csaba érsek, a Papi Kongregáció titkára celebrál. /P. Márk József OFM, csíksomlyói nyugalmazott házfőnök: Jubileum Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./2013. május 30.József atya, aki Istennel élP. Márk József nyugalmazott ferences atya, akit a legtöbben József atyaként ismernek, több mint negyven éve a csíksomlyói ferences kolostor lakója. A kolostor, a kegyhely, a kegytemplom múltjának kutatója idős korban is aktív, írásai a világhálón, saját blogján is megtalálhatók. A csíksomlyói ferences kolostor kertjében beszélgettünk József atyával, aki idős kora és nehezebbé vált mozgása ellenére is derűsen, jókedvűen fogadott, és elevenítette fel emlékeit. Csíkszenttamáson született 1927. szeptember 27-én, mint mondja, vallásos községben, vallásos szülők gyermekeként már korán közel került az egyházhoz. „Jó tanítók és jeles pap neveltek, ministráltunk, szerepelni jártunk az egyház és iskola keretében” – emlékezett a kezdetekre. A karcfalvi elemi iskola, majd a polgári iskola elvégzése után 1945-ben a somlyói Majláth római katolikus tanítóképző diákja lett. Az itt eltöltött időszak döntően meghatározta további életútját. „A barátok tanítottak minket, Angi Csaba, Boros Valér orgonista és zenetanár. Négyen-öten fellelkesedtünk, és megkérdeztük, mi lenne, ha mi is belépnénk a rendbe. Elmondták, mivel jár, és kértük a belépést. 1946 augusztusában bevonultunk, szeptembertől kezdődött a próbaév a rend keretében, a mikházi kolostorban, Páter Gurzó Anaklét atya magisztersége alatt. Nagyon tetszett a szerzetesi élet, mert itt megismertük a szent kegyhelyet, jó, buzgó barátok voltak, akik példaképeink lettek. Az egy év után visszautaltak ide, Somlyóra, akkor már beöltözve, fogadalomtétel után. A következő osztállyal jártuk az utolsó évet, ’47 őszétől ’48 tavaszáig. Utána elmentünk Vajdahunyadra, a ferences teológiára, és ott 1948 őszén megkezdtük a teológiát” – mesélte. Akkoriban nehéz idők jártak a ferencesekre, és az egyházra, mert megkezdődött a szerzetesrendek feloszlatása, különösen az iskolarendeké. 1949 őszén a karhatalom erőszakkal távolította el őket a teológiáról, az intézetet feloszlatták. A fiatal teológus hazakerült Szenttamásra, majd munkaszolgálatra sorozták be, és Brassóban három évet töltött a cementgyárban dolgozva. „1953 nyarán hazajöttem, ősszel bevonultam Désre. Üzentek, hogy menjek, mert folytatjuk a teológiát. Elmentem, a többiek is eljöttek, folytattuk. Mivel azalatt folyt az áskálódás a rend ellen, hogy szétzavarjanak, 1957-ben Márton Áron püspök titokban felszentelt, az ő kápolnájában, hogy nehogy a hatóság elfogjon, bezárjon. Az öt hátralévő teológiai évet elvégeztük, aztán ott voltunk Désen, vidékre jártunk beteg papokat kisegíteni vagy helyettesíteni. 1958 nyarán egy hónapig itt voltam Somlyón, Daczó Lukács atyát helyettesítettem” – mondta P. Márk József. 1967 őszéig Désen maradt, akkor már annyira erősödött az üldözés, hogy a rendfőnök kimondta a feloszlást, és a provinciális engedélyével mindenki elvonult, hogy az egyházban elhelyezkedjen. Püspöki jóváhagyással került József atya Zágonba, plébániára, ahol két évet töltött. Lukács atya kérésére 1970-ben Csíksomlyóra került, mert itt papra és orgonistára is szükség volt. A búcsú egykor és ma „Amikor ide kerültem, a helybeliek jártak csak a templomba, de a búcsúkat megtartottuk. Ezt nem üldözték, de ellenőrizték. Csak a templomban volt, a templom elé sem volt szabad kijönni. A nép részt vett a szentmisén, csoportonként kimentek a hegyre, de búcsús menet nem lehetett, még egy kereszttel sem” – mesélte. 1990-ben már 80 ezer ember volt a templom előtti téren. Utána kétannyi, a harmadik évben már nem fértek el a téren, akkor határozták el, hogy kiviszik a szentmisét a két Somlyó közé. „Albert atyával ketten kimentünk, felmértük a helyet, az oltár helyét, a nép elhelyezését elterveztük, és 1993 pünkösdjén megvalósítottuk. Előre én vezettem az egészet, aztán jöttek a tanárok, megkértük Miklós Józsefet, hogy segítsen. Sokan mellénk álltak, megszerveztük a rendezői társaságot helybeliekből, s ezt évről évre fejlesztettük. Úgy szoktuk mondani, nemzetközivé vált a búcsú, sokan azt emlegetik, hogy nagy magyar összejövetel. A ’90-es évek végén mi ez ellen tiltakoztunk. A búcsú lényege a Mária-tisztelet, búcsújárás, bűnbánattartás, lelki megtisztulás. Érdekes esetek is voltak, politikusok akartak felszólalni, programbeszédet mondani, de lefújtuk. Ez vallásos dolog, a politikának itt nincs helye” – magyarázta József atya. A csíksomlyói szolgálat évei A ’70-es évektől Écsy János atya váltotta fel Daczó Lukácsot a kolostor élén. „Ő egy jeles, rendkívüli egyéniség volt mint pap is, mint ember is. A vele töltött 11 év nagyon nagy kegyelem volt. Az ő idejében a Mária-tisztelet egyre nőtt, sokan jöttek a templomba” – emlékezett József atya. Écsy János 1982-ben autóbalesetben hunyt el, József atya is az autóban ült akkor, ő vezetett. Szerinte a balesetkor biztonsági öv használata segített volna a súlyosabb következmények elkerülésében. Be is akarták kötni magukat, ha egy parkolóhelyre érnek, de erre már nem került sor. „Medgyesre voltunk, névnapra az egyik atyához, és amikor jöttünk vissza, délután, szép, tiszta időben egy völgybe mentünk be, és ahogy jöttünk ki, szemből két személyautó egy teherautót előzött. Az első bevágott elé, de a második az úton maradt. Amikor megláttam, hogy két autó jön velem szembe, rávágtam magam a kormányra s a fékre, ennyi volt” – elevenítette fel a történteket. Ekkor törött ki a forgója, amelyet később műforgóval helyettesítettek. Az autóban hátul ülő Gurzó Anaklét atyának a lába tört el. Écsy atya elhunyt, helyére P. Pöhacker Balázs került. „A provinciálisi rangot ő örökölte végrendelet útján, 1989 őszéig volt itt. Albert atyával cserélt, aki Kolozsváron volt. Ő telefonált nekem, és mondta, hogy hívták, legyen ő a főnök. Mondtam, ne okoskodj, gyere ide, s én mondom, hogy mit csinálj. 1989 őszén idejött Albert atya, jött a változás, s aztán tizenegy évet küszködtünk, a rend helyreállításával, a rendház, kertek, birtokok visszafoglalásával” – mondta P. Márk József. Megtalált értékek József atya hosszú éveken át a kegytemplom orgonáján is játszott, a kegyhely múltját kutatta, régi egyházi énekeket gyűjtött, a templomban megtalált régi könyveket tanulmányozta, részt vett ezek megmentésében. 1980-ban és 1985-ben kerültek elő eltűntnek vélt XV–XVI. századi zenei kódexek, a Kájoni-kéziratok, a csíksomlyói iskoladrámák, először 1980-ban, a Mária-szobor talapzatának javítása alkalmával, majd 1985-ben a kolostor beépített falában 123 felbecsülhetetlen értékű kéziratot és régi könyvet találtak. Ezeket a könyveket a ferencesek 1944–1948 között rejtették el azzal a szándékkal, hogy megóvják a pusztulástól. „Jött a Szekuritáté, hogy ezek a könyvek állami kincsek, és kérdezték, hogy mertünk hozzányúlni. Mondtam, én úgy tudom, hogy ez a barátoké volt, és most is az. A könyveket elvitték, restaurálták. Úgy tudtuk visszaszerezni, hogy szerveztünk egy könyvkiállítást, és kértük a könyveket, így visszakaptuk” – emlékezett vissza a történtekre. A kegytemplomról, a benne levő tárgyakról, a kolostorról, a kegyhely történetéről számos írása van József atyának, ezek nemcsak a kolostor világhálós honlapján, hanem saját blogján is megtalálhatók, mert ahogy erre lehetőség adódott, megtanult számítógépen dolgozni, megismerte a világhálót, még a legismertebb közösségi oldalhoz is csatlakozott. A kegytemplom Domus Históriáját már húsz éve ő írja. 2007-ben ötvenéves papi jubileumát ünnepelte. „Boldog nyugdíjas vagyok, még tudok gyóntatni, s azt végzem is. Hallásom megtompult, de tisztán meghallom, ha kimondják a bűnöket, és feloldozom. Mi lelki emberek vagyunk, az Istennel élünk, nem félünk se a haláltól, se a jövőtől, mert akinek szolgálunk, annak gondja lesz ránk az örök életben” – mondja József atya. Kovács Attila Székelyhon.ro 2014. november 16.Csíksomlyó rejtett történelme Márk József tollábólA vasárnapi nagymise után mutatták be Márk József ferences szerzetes Csíksomlyói mozaik című könyvét a csíksomlyói kegytemplomban. A Borsodi L. László ferences sajtóreferens által szerkesztett kötet József atya Csíksomlyón töltött közel fél évszázados szolgálatának, tapasztalatainak merítése, a kegytemplom és a kolostor „rejtett történelmébe” nyújt betekintést. A rendhagyó könyvbemutatón Urbán Erik ferences templomigazgató beszélgetett József testvérrel, a kötetből részleteket olvasott fel Borsodi L. László. Márk József ferences szerzetes 1969-től a székelység nemzeti kegyhelyének őre, a kommunizmus idején kihalásra ítélt Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány azon kevés élő tagjainak egyike, akik nemcsak a második világháborút követő időszak egyház- és kisebbségellenes évtizedeinek viszontagságai között álltak helyt, hanem akiknek volt, kellett legyen erejük ahhoz, hogy a kommunista diktatúra bukása után, az 1990-es években haló poraiból életre keltsék Szent Ferenc erdélyi rendtartományát – méltatta a szerzőt a kötet előszavát jegyző Borsodi L. László. Mint elhangzott, Márk József indította el a csíksomlyói kegyhely első honlapját, az elmúlt években pedig blogot indított, és a közösségi oldalakhoz is csatlakozott, hogy így is eljuttassa a csíksomlyói Szűzanya örömhírét a világnak. A kötet részletesen ismerteti a kegyszobor és a búcsújárás történetét, ugyanakkor József atya úti élményei is helyet kaptak benne. Írásait sajátos, humoros előadásmód és közérthetőség jellemzi. „Megköszönöm Istennek, hogy tehetséget és erőt adott, a Szűzanyának, hogy annyi szépet írhattam a somlyói szentélyről” – fogalmazott a könyvbemutató végén Márk József OFM. Iochom Zsolt Székelyhon.ro 2015. március 30.Válogatás egy hivatásos versrajongótólA Kriterion könyvkiadó 101-111-123 vers elnevezésű antológiasorozatának két kötetét mutatták be nemrég Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A kötetek anyagát Mirk László magyartanár válogatta és szerkesztette. Önmagát építő könyvsorozatnak nevezte H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója a versantológiájuk láncolatát. A múlt héten bemutatott két kötet közül az egyik Csíksomlyóról szól, 101 vers és ének Csíksomlyóról címmel látott napvilágot ezelőtt négy évvel, épp a pünkösdi búcsú előtt. Akkor elmaradt a bemutatója, így most egyszerre méltatták a tavaly ősszel megjelent 123 vers a családról című kötettel. „A kötet erről a híres szakrális helyről, többek között a csodatevő kegyszoborról, a pünkösdi zarándoklatról, Kájoni Jánosról, Domokos Pál Péterről szól. A katolikus gimnázium és tanítóképző szellemisége késztetett arra, valamint a hit köteléke miatt éreztem erős késztetést arra, hogy költők, dalszerzők, szövegírók Csíksomlyóról szóló verseit, dalait évszázadokra is visszamenően felkutassam, csokorba kössem és kiadjam. Bevallom, nem volt könnyű dolgom, mert bármennyire nagy és fényes múltja van Csíksomlyónak, mégse írtak róla annyi verset, mint például Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Nagyenyedről, Brassóról. Ezért hosszú búvárkodásomba telt, amíg sikerült 85 versre rátalálnom körültekintő válogatás után” – magyarázta Mirk László. A kötetbe válogatott versek mindenekelőtt a csodatevő segítő Máriáról szólnak, akit mennyei rózsának, liliomszálnak, ég úrnőjének, asszonyok asszonyának neveznek. Aztán olvashatunk többek közt a Salvator-kápolnánál otthonra lelt remetéről, Somlyó nagy szülöttéről, Domokos Pál Péterről, a csángók apostoláról, a híres páter Kájoniról, a csíksomlyói gimnáziumban három évig diákoskodott Gábor Áronról többek. A kötet különlegessége, hogy kottával közöl verseket. A szerkesztő tizenhat Mária-éneket válogatott össze Márk József atya segítségével. A másik bemutatott kötetben a szerzők sorát az 1859-ben született Benedek Elek indítja, a kötetzáró verset pedig az 1985-ben született csíkszeredai Noszlopi Botond írta. Így tehát 124 év, 68 hazai magyar költő 123 versével ismerkedhet az olvasó, amikor átlapozza a kötetet. A versek megszólítottai között vannak édesapák, édesanyák, gyermekek, nagyszülők, unokák, a család apraja-nagyja. A kötetben mégsem egy illuzórikus családképpel találkozunk, még az érzelmi fűtöttségű versek sem csak erről szólnak, amint az a könyv ajánlásából is kiderül. A versekből kiemelt sorok intarziaszerűen illeszkednek bele az ajánlásba – magyarázta Mirk. „Nagy gondot okozott nekem, hogy mi legyen az előszóban, mert mindent elmondtak már eddig a családról, én csak sokadszorra mondanám el azt, amit már mindenki tud. Aztán még egyszer átolvastam a verseket, és logikai összefüggést kerestem. És összekötve a versidézeteket állt össze az ajánlás.” A könyv illusztrációit a kolozsvári Báthory István Elméleti Középiskola diákjai készítették. Péter Beáta | Székelyhon.ro 2016. szeptember 4.Csíkszeredában is járt az immár szentté avatott Teréz AnyaHuszonhat évvel ezelőtt 1990. június 9-én Csíkszeredába és Csíksomlyóra is ellátogatott, az akkor már 80 esztendős Teréz anya, akit vasárnap avatott szentté Ferenc pápa. Róla emlékezett meg Darvas-Kozma József esperes, valamint a csíksomlyói Mária-köszöntőre összesereglett hívek. Az aromán kisebbséghez tartozó Agnes Gonxha Bojaxhiu, a későbbi Teréz anya 1910. augusztus 27-én született az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szkopjéban. 1930-tól 1948-ig földrajzot és hittant tanított Kalkuttában. 1950 októberében Teréz anya megkapta a pápai jóváhagyást a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend megalapítására. A szegényekért és betegekért végzett szolgálatáért 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. Teréz anya 1997. szeptember 5-én halt meg. II. János Pál pápa 2003-ban avatta boldoggá a római Szent Péter téren mintegy kétszázezer hívő előtt. Bálint Lajos érsek meghívására Teréz anya 1990. június 8-án reggel érkezett néhány nővér kíséretében repülőgéppel Bukarestbe, ahol Babota Tibor Sepsiszentgyörgyi káplán várta és helikopterrel Sepsiszentgyörgyre szállították, ahol az őrkői roma telepre látogatott ki. Másnap, a délutáni órákban tett látogatást Csíkszeredában és Csíksomlyón. A Szent Kereszt Plébánia Egyházközségi apostolának szeptember 4-i számában Darvas-Kozma József esperes-plébános felidézi a Csíkszeredai látogatást. „Babota tisztelendő úr telefonon értesítette plébániánkat, hogy 4 óra tájban Teréz anya és a kíséretében levő nővérek Csíkszeredába látogatnak. Rövid idő alatt összetoboroztak néhány száz gyermeket és felnőttet a Deszka-templomba.” A plébánia akkori lapja, a Kisharang így számolt be a nem mindennapi látogatásról: „Senki sem bánta meg, aki várta a nagy vendéget. Törékeny testben láttunk élő szentet, s hallottuk ajkán a Szentlélektől sugallt szavakat. Arra kért, hogy segítsük a rászorulókat, hogy szeressük és imádjuk az Oltáriszentségben köztünk lakó Krisztust. A karonülő kisded, akit megsimogatott, öregkorában is tekintse kegyelemnek a nagy eseményt. Éneklő hívek között vonult a templom előtt várakozó autóhoz. Ott is körülálltuk imádkozva, szent dalokat énekelve, integetve vettünk búcsút Tőle – tőlük. Bárcsak teljesedne kívánságunk, hogy nálunk is letelepedjenek leányai. Azt mondta, ha a püspök akarja, s ha mi is adunk hivatást, akkor úgy lesz. Itt láttunk ma egy törékeny nőben Béke Nobel-díjas rendalapítót és szentet.” (Kisharang, 1990. 8. szám.) Darvas-Kozma József egy fényképet is közzé tett Teréz anya Csíkszeredai látogatásáról, amelyet Babota Tibortól kapott ajándékba. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a fotón felismerhető Szabó Mária és Miklós Teréz sekrestyés is. Miután Teréz anya meglátogatta a Deszka-templomot Borbély Gábor plébános lelkére kötötte, hogyha idővel új templomot építenek, ezt akkor is őrizzék meg. Így áll ma a Deszka-templom Szécsenyben – mondta el érdeklődésünkre Darvas-Kozma József. Kalkuttai Teréz anya szentté avatásának előestéjén róla is megemlékezett Urbán Erik ferences templomigazgató a csíksomlyói pápai kisbazilikában bemutatott elsőszombati Mária-köszöntőn. Erik testvértől azt is megtudtuk, hogy a kegytemplomba ellátogató szentet Bartók Albert házfőnök és Márk József atya fogadta, majd Margit, a szakácsnő vezette körbe. Albert atya elmondása nyomán tudjuk, hogy Teréz anya ekkor összeverte a két öklét, mondván, össze kell törni a kommunizmust! – osztotta meg velünk a történetet Erik testvér. Teréz anyát Ferenc pápa vasárnap délelőtt a vatikáni Szent Péter téren vette fel a szentek sorába, a ceremóniára mintegy százezren érkeztek a világ minden tájáról. Iochom Zsolt Székelyhon.ro lapozás: 1-9
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
